Minden szülő nyugodt és örül annak, ha gyermeke vidám, felszabadult és jókedvű, azonban sajnos ez nem mindig van így. Természetes, ha gyermekünknek olykor-olykor rossz kedve lesz, vagy bizonyos szituációkban frusztráltabbá válik. Szülőként segíthetünk a gyermekünknek a szorongást keltő helyzeteket felismerni és segíthetjük abban, hogy megtanulja kezelni nem csak a helyzetet, de az érzést is. A gyermekek sokszor nem tudják szavakba önteni azt, hogy mit is éreznek pontosan, mi is bántja őket, vagy csak azért, mert nem beszélnek még, vagy egyszerűen nincs hozzá megfelelő szókincsük, hogy szavakba öntsék. Sokat tehetünk azért, hogy a gyermekünknek megtanítsuk szavakba önteni az érzelmeit. A gyerek érzéseinek megnevezése mellett, eljátsszuk gyermekünkkel a különböző érzelmeket tükör előtt, képek segítségével azonosítjuk vagy szerepjátékokban jelenítjük meg. Az érzelmek megfelelő felismerése segíti a gyerekeket a társas kapcsolatokban való eligazodásban, valamint a nehézségekkel való megküzdésben és csökkenti a „hisztik” számát. A szorongás egy nagyon nehezen definiálható érzelem és nem csak a gyerekek számára. Az, hogy mi is a szorongás, és miről ismerhető fel a szorongó gyermek a cikkünk a továbbiakban ismerteti.
Mi a szorongás?
Egy szóval: stressz. Mindenki ismeri azt az érzést, hogy aggódik, feszültté válik és sokszor meg sem tudja pontosan fogalmazni, hogy mi okozza ezeket az érzéseket. A szorongás érzése átjárhatja a belsőnket. Mindenki életében előfordult már, hogy érezte a szorongást. Pl. fellépés előtt, vizsgakor egy orvosi vizsgálatnál. A mai pszichológiai felfogás szerint a szorongás valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre adott reakció. Nem maguk a helyzetek váltják ki, hanem az, hogy azokat miként értékeljük mi magunk. Időnként bizonyos mértékű szorongás jótékony hatású is lehet, segíthet megküzdeni a valós ”veszélyekkel”, és motiválhat, hogy jobban tudjunk teljesíteni az iskolában vagy a munkahelyen.
A gyerekeknél és a felnőtteknél a szorongás sokfélképpen jelenhet meg. Először nézzük meg, hogy mi a különbség a szorongás és a félelem között. Sadock, Sadock és Ruiz (2015) szerint a szorongás „diffúz, kellemetlen, homályos érzelem„. A szorongás nem egy ismert vagy specifikus fenyegetés eredménye. Inkább az elme értelmezéséből származik az esetlegesen felmerülő veszélyekre. A félelem ismert vagy határozott fenyegetésre adott érzelmi válasz. A félelem konkrét.
Mik azok a felhívó jelek, amire mindenképpen legyünk érzékenyek szülőként?
Akkor érdemes túlzott mértékű szorongásra gyanakodni, ha gyermekünk megszokott viselkedése jelentősen megváltozik. A testi tünetek jelentkezése mindenképpen jelzés értékű. A szorongás ugyanis nem csupán gondolati, érzelmi szinten jelenik meg, hanem a testünkben is változást okozhat. A gyerekeknél még sokszor funkcióromlás is tapasztalható, vagyis a korábban megszerzett képességekben visszaesés történik. Pl. A már szobatiszta gyerkőc újból bepisil. Vagy mondjuk jobban igényli a cumit, mit korábban. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezen tüneteket először a gyermekorvossal vitassuk meg, mielőtt pszichológushoz fordulnánk, hogy kizárjuk az esetleges szervi okokat.
- alvásproblémák
- étvágytalanság
- bepisilés
- gyakori betegségek
- hasfájás, fejfájás, szédülés
Fotó: Upbility Publications (fordította: Szabó Viktória)
Fotó: Pinterest (fordította: Szabó Viktória)
Érdemes figyelmet fordítani arra is, ha gyermekünk korábbi viselkedése megváltozik, például gyakran sírva fakad. Vagy feszült helyzetben agresszív, bánt másokat vagy magát, akár szóban, akár fizikailag. A viselkedés változás dühkitörések, indulatosság formájában is megjelenhet vagy éppen ellenkezőleg, túlzottan visszahúzódóvá válhat gyermekünk. A dacosság, a gyerekeknél megküzdési stratégiaként is megjelenhet, így nem feltétlen kell egyből arra gondolnunk, hogy gyerekünk szorong. Szorongó gyermekek jobban igényelhetik a szülői jelenlétet, nehezen válhatnak el anyától, apától. Érzékenyebbé válhat a környezetében megjelenő társas kapcsolatokban, hamarabb megsértődik, mint korábban. Sok szorongással küzdő gyermek nem tudja elengedni az átmeneti tárgyát, mert folyamatosan keresi a biztonságot és önmegnyugtatásra van szüksége. Viselkedéses tünetként még a körömrágás és a bőrtépkedés is erős jelzése a szorongásnak. A gyermek a számára szorongást keltő helyzetben „lefagy”, nem válaszol a hozzáintézett kérdésekre, nem játszik, félrevonul. Az iskolás korosztálynál a teljesítményromlás, valamint a kortás kapcsolatok csökkenése lehet figyelemfelkető a szorongás észlelésének szempontjából.
A szorongó gyermeknél a negatív gondolatok túlsúlyba kerülnek, amiket szóban megfogalmaz, sok esetben negatívan nyilatkozik önmagáról, várható eseményekről és a környezetéről. Megjelenhetnek irracionális félelmek is, például a kutyáktól elkezd félni, annak ellenére, hogy nem voltak korábbi negatív tapasztalatai. A szorongó gyerek gondolatait nehezen lehet elterelni, sokat rágódik és aggódik, a külső szemlélő számára olykor érthetetlen módon.
A legjelentősebb probléma az, amikor a szorongás egyre jobban áthatja a mindennapi életvitelt olyan mértékben, ami már akadályozza a család mindennapi működését. Ezen a ponton érdemes elgondolkodni és szakember segítségét kérni a kialakult helyzet megoldásában.
Összegzés
Ez a cikk röviden bemutatta a szorongás jellemzőit és a szorongó gyermek testi, gondolati vagy viselkedésbeli jellemzőit. Amennyiben felmerül benned, hogy gyermeked fokozottan szorong érdemes a háziorvoshoz, pszichológushoz fordulni a problémával. A következő pszichológiai témájú cikkben az enyhébb mértékű szorongással való megküzdéshez gyűjtünk össze tippeket, ölteteket, amiket otthon is ki lehet próbálni és alkalmazni.
