Új Év, új kihívások. Idén többek között ezt a szuper kihívást találtam magamnak, hogy elkészítem a saját hőmérséklet takarómat (Temperature Blanket). A Facebook csoportomban tettem fel a kérdést a tagoknak, hogy lenne kedve valakinek velem tartania egy ekkora kihívásban, hiszen már régóta szemeztem vele, de a kihívás és a takaró hossza miatt nem mertem belevágni. Mint kiderült sokan voltunk ezzel így, úgyhogy fogtam magam és elkészítettem a kihívás Facebook csoportját, a Hőmérséklet takaró kihívás néven. Először azt gondoltam, hogy jó ha huszad magammal kezdjük el a projektek és ha már a fele végigcsinálja sikerre vittük a dolgot. Számomra nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a csoport szépen felduzzadt az év első napjaiban, folyamatosan csatlakoznak ehhez a közös kihíváshoz és már közel 1000 fő csatlakozott ehhez a kihíváshoz! Eredetileg azt terveztem, hogy csak idén fog működni a csoport, de a megnövekedett érdeklődés miatt ezt átgondoltam és a jövő évekre is meghagyom.
** A csoport átnevezésre kerül Temperature Blanket kihívás – 2024-ről Hőmérséklet takaró kihívásra. **
bunnymoonHU 2024-es hőmérséklet takarója




Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.
2024. január
A fonallal sajnos már a kezdő sornál meggyűlt a bajom, sajnos ahogy a korábbi tapasztalataim is mutatták sokkal érzékenyebb zseníliafonalról van szó, mint az általam nagyon kedvelt Himalaya Dolphin Baby. A kezdő sort túlélve a többi sorral nem volt gondom, jó kis haladós minta és fonal is, nekem nagyon tetszik a kinézete és a textúrája, ahogy alakul sorról sorra a takaróm. Amivel gondom akadt az a sorokban a színváltásoknál keletkezett fonalvégek. Sajnos ami más fonalnál jól működik a szálvégek elrejtéséhez, mint a belehorgolod a sorba, vagy elfűzöd tűvel oda vissza, az ennél a fonalnál nem működik. Január első felében mindkettő típust kipróbáltam, de mindamellett, hogy szerintem nem lett túl szép – bár az biztos hogy lebomlani nem fog – nagyon megemelte a sorokat, így a takaróm eleje, vége és közepe kicsit szélesebb, mint azok a részek ahol nem kerültek a fonalvégek eldolgozásra. Kaptam a csoportban tippet az eldolgozásra, a január második felében ezzel a módszerrel fogom eldolgozni, viszont még nem vitt rá a lélek. Talán ez a része lesz az egyik legnagyobb kihívás, hogy következetesen minden meghorgolt sornál eldolgozzam a szálvégeket, hiszen ez számomra egy nagyon utálatos feladat.
2024. február





Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.





Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.
2024. március
A március színei már sokkal változatosabbak lettek, mint a februáré, ámbár kissé úgy érzem, hogy március vége túl változatos is lett. A takaróm színein is érzékelhető a hónap végi felmelegedés, így két új szín is belekerült a takarómba.
A március a befejezések, és a lezárások hónapja volt számomra sok szempontból. Kitakarítottam a projektes dobozomból a hónapok óta félbehagyott játékokat és végre eldolgoztam a szálait a hőmérséklettakarómnak is. Őszintén szólva nagyon szidtam magam az eldolgozás közben és ismét levontam a tanulságot: bizony nem érdemes halogatni, mert a kellemetlen feladatok így is úgyis utolérnek. Leszámoltam tehát a takarómról cafogó fonalvégekkel, amit a takarós csoportban kapott tipp alapján dolgoztam el. Először is lecsupaszítottam a szálakat, majd a fennmaradó fehér cérnát dolgoztam el a sorok közt a szokásos módon, amit pár plusz lecsomózással tarkítottam meg (biztos, ami biztos). Az újonnan keletkezett szálakat már azonnal csupaszítottam és kifejlesztettem egy technikát annak a tuti biztos elrejtésére. A végeredménnyel hihetetlenül elégedett vagyok, hiszen a sorok nem emelkednek meg és szinte láthatatlan a fonalvégek eldolgozása. Ami kissé bosszantó volt, hogy amikor az ember lánya épp lecsupaszítaná – az amúgy könnyen csupaszodó – zsenília fonalat, akkor biztos Isten, hogy nem jön le könnyen. A tapasztalatom ismét beigazolódott, ki tudja miért, de a világos színekről tényleg könnyebben jön le a szösz, mint a sötétebb színekről. Utóbbiakkal szerintem dupla annyi időt töltöttem a letisztogatással, mint a világosabb társaival. Majd készítek egy videót az eldolgozási technikámról, hátha valaki hasznát veszi majd!
A haladásom a hónapban mondhatni folyamatos volt, aminek nagyon örültem! Az előző hónap publikálása után kiderült, hogy a csoportban többen el vannak maradva, így csináltam egy „horgolós maraton”, hogy a lemaradásokat teljesen vagy részben be lehessen hozni. Természetesen ember tervez, Isten végez, én a maraton közepére csúnyán lebetegedtem. Szerencsére a lemaradásaimat már az első napon behoztam, így csak a szálak eldolgozásával voltam elcsúszva, amit végül a betegség ellenére sikerült hónap végéig letudnom.
Nagyon felemelő érzés, hogy április 1-jén a takaróm nem hogy csak napra kész, de a szálai is el vannak dolgozva és van egy szuper technika a tarsolyomban, amivel megkímélem magamat a dögunalmas szál eldolgozástól. Ebben a hónapban a lezárások mellett sok tanulsággal lettem gazdagabb, ami segít az új fejezet nyitásához a következő hónapokban.
2024. április
Remélem a lendületemet a május visszahozza és kevesebb színváltás vár rám majd ebben a hónapban!







Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.









Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.
2024. május
A május kicsit egyhangúra sikeredett, nagyon dominál benne a halvány lila szín, mivel jellemzően a középhőmérséklet itt Pécsett 17-20 fok között alakult. Ezt az egyhangúságot 1-1 nap hidegebb, világosbarack szín és 1-1 nap melegebb közép lila szín bontotta meg. Összesen 6 nap volt olyan, amit nem a halvány lila színnel horgoltam, hanem mással.
Az egyhangúságot nem csak ez a pár sor, de a bonyodalmak is tarkították. Hiába a bombabiztos oldal, ahonnan a hőmérséklet adatokat mentem a napokról, mégis történt fennakadás. Ugyanis május 23-án valami történt a meteorológiai állomással, mivel nem rögzítette az adatokat. Ezután napokig nem volt elérhető az adat, már azt hittem, hogy esetleg megszűnt az adatátvitel, és a jövőben nem lesz elérhető a metnet-en, azonban tévedtem. Már egy pillanatig megfordult a fejemben, mivel eléggé le voltam maradva a takarómmal, hogy a legközelebbi állomás, azaz Pécs-Pogány adataira módosítom az egész hónap adatait. Szerencse, hogy nem tettem és győzött a lustaságom (azaz az idővel való állandó versenyfutásom, hogy végre a feladataim végére érjek), mivel pár nap múlva visszatért a PTE-TTK állomása, és ismét megjelentek az adatok. Nem mondom, hogy egy hangyányit nem zavar ez az eltérés, de biztosan lesz még évközben ilyen eset, hogy valami miatt a mérőállomás nem adja le az adatokat. Azt hiszem ismét újat tanulhattam a takaró készítés közben: elfogadni a változásokat és azt, hogy nem mindig tudunk hatással lenni arra, hogy mi fog történni velünk. Egyébként gyanítom, hogy az esős időjárás és szél volt a ludas a leállásban.
Ahogy az imént is írtam kissé nyögvenyelősen ment a horgolása a hónapban a takarónak, a tanulság az igazából, hogy egy popóval nehéz két lovat megülni. Vagy a takarómmal haladok patenul, vagy a horgolásminta tervezést helyezem előtérbe. Igazság szerint ebben a hónapban mondhatni 2 részletben horgoltam meg, és az utolsó részlet 20 napot ölelt fel, aminek a végére csak mostanra értem (06.07.). De sebaj, elkészültem és örülök, hogy lassan a feléhez érek a takarómnak, így akkor már kevesebb lesz hátra, mint amennyi kész van!
2024. június









Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.








Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.
2024. július
Júliusban a sötétebb lila színek domináltak. Mondhatni ebben a hónapban bőven akadt forróság. A takaróm ebben a hónapban szinte izzott. 11 napig tartott a kánikula, ami a hónap közepén egy 5,5 sort ölel fel. A kánikulát megelőzően és követően egy-egy hidegfrontnak köszönhetően színesedtek a sorok és egymás után váltakoztak a lila árnyalatok. Így is mondhatni a júliusi átlaghőmérséklet elég meleg volt, a hónapban nem volt 20 foknál hidegebb átlag, és a kánikula napjain bizony 30 fok volt a jellemző átlag. Amit nem gondoltam volna, hogy a legsötétebb árnyalatokból új gombolyag fonalat kell vennem a hó végén, hiszen még az augusztus – gondolom én – tartogat nekünk meleg időt.
Szerintem sok kisgyerekes családanya megküzd ezekben a nyári hónapokban – akár csak én is. A nyári szünetben elég nehéz időt lopni nem hogy a pihenésre, de a horgolásra is. Ezzel én is így voltam ebben a hónapban, a takaróm első 25 napját kb. 2-3 nap alatt horgoltam meg egyben, mivel így tudtam időt szakítani rá a teendőim között. Nyilvánvalóan rendszerint túlvállalom magam, de ez a július augusztus extrán ilyen hónapnak tűnik. A hónap végén a nyaralásunk szakította meg a lendületet és az utolsó 7 napot és a 3 hónapválasztó félsort csak a mai napon (08.09.) tudtam behozni. Az utolsó sor meghorgolásával csupán az jutott eszembe, hogy na most akkor augusztusban vagyok lemaradva egy harmad hónappal ráadásul ismét elutazunk, így szintén egy hét kiesik.
Jó érzés tudni, hogy már kevesebb van hátra a takarómból, mint amennyi elkészült és már egészen jól be lehet vele burkolózni. Jó kis súlya lesz a végén és tényleg jó meleg lesz! Azt hiszem januárban nem gondoltam, hogy nyáron, esténként horgolva is a lehető legkevesebb ruhában fogom horgolni a takarómat. Bár így utólag igazán számításba vehettem volna a dolgot.
Így nyaralás után elfogott a vágy az őszi idő és a lehűlés iránt, szerencsére már nem kell sokat várni rá, hogy visszakerüljenek a hidegebb színek a takarómba. Viszont azt már elhatároztam, hogy jövőre a gyerekeknek fogok csinálni 1-1 ágytakarót, úgyhogy gyűjtöm az inspirációkat, hiszen szeretnék olyan mintát és színeket választani, ami a lehető legjobban passzol a gyerekeim egyéniségéhez.
2024. augusztus
Augusztusban egy sort sem horgoltam a takarómhoz. Az egész hónapnyi lemaradásomat szeptember elején horgoltam meg, így most szeptember eleje nincs meg. De sebaj, számítottam rá, hogy így fog alakulni. A nyári szünet két gyerekkel, a magyar tervezőkkel együttműködésben szervezett CAL-om az összes horgolásra – és a kisvállalkozásomra – szánható időt felemésztett. Ráadásul egy egész hét kiesett a nyaralásunk miatt. Szóval augusztusban pihent a takaróm a nyugi sarkunkban, de nem kellett szerencsére sokat várnia és újabb sorokkal gazdagodhatott!
Így elnézve a takarómat elég meleg volt a nyár és ezt az augusztusi kánikulahullám – vagy már nem is tudom minek nevezzem – tetézte csak. Őszintén szólva én már nagyon szenvedtem, így ha időm akadt is volna a horgolására, lehet akkor se nyúltam volna hozzá, mert önmagában a létezés is fájdalmas volt már ebben a hőségben. Nem hogy egy 2 kilós takaró alá bújva horgolgatni. A brutális 28 fok (sok esetben inkább 30 fok) feletti átlaghőmérsékletet csak pár nap szakította meg, s teljes pompájában visszatért a kutya meleg. Őszintén nem gondoltam volna, hogy ebből a sötétlila színből 2 gombolyagot kell vennem, azt meg végképp nem, hogy szeptember elején beszerzem a harmadik gombócot, mert nem lesz elég. És ez őszintén szomorúvát tesz. Nem tudom, hogy az elmúlt években volt-e ennyire kitartó hőség és csapadékmentesség. A növényzet környörgött már némi esőért, de az időjárás nem volt könyörületes, s hagyta tovább szikkadni őket egészen szeptember első harmadáig.
A mai nap (09.13) fejeztem be augusztus utolsó sorát, tulajdonképpen 3 nap alatt horgoltam meg a lemaradásom, ami elég jónak mondható. Csak pár sornál kellett a kopasztással és száleldolgozással bíbelődnöm, egyébként ment mint a karikacsapás. Azért ha tehetem legközelebb nem egy egész hónapot hozok be egy hét alatt, mert azért ez így elég kutyafuttában történt és az élvezeti értékét bizony csökkentette a horgolásnak. Persze magamnak szabom a határidőket, nem kellett volna egyben meghorgolni, de tartottam tőle, ha most lemaradok, nem készül el a takaróm év végére, amit nagyon szeretnék.
Szóval a szeptembert is lemaradással kezdem, de végre nem 40 fokos kánikulában fogom horgolni. Bízom abban is, hogy a hőmérséklet takaró kihívásos csoportomban most futó takaró maraton segít napról napra behozni ezt a kis lemaradást, s újult erővel folytatom majd az októbert, már a világosabb színekkel.









Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.









Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.
2024. szeptember
Szeptember eleje változatlanul hőséget tartogatott nekünk, egészen majdnem a hónap közepéig. A kánikulából azonban szépen lassan lejjebb csökkent a hőmérséklet, végül egy durva hideg front hozta meg a várva várt esőt és lehűlést. Viszont az átlaghőmérséklet ekkor drasztikusan csökkent le, több mint 10 fokkal. Ezt követően beköszöntött az igazi ősz, a kellemes időjárásával, amit napokig élvezhettünk. Nagyon tetszett ebben a hónapban, hogy ismét az összes lila árnyalatot használhattam, sőt a rózsaszíneket is. Összesen 6 különféle színű sor kerülhetett bele a takarómba, ami igazán izgalmassá tette! Ami plusz érdekesség számomra, hogy szeptember első napja a legmagasabb hőmérséklethez tartozó színbe öltözött, míg az utolsó napja a leghidegebb melegszínt vette fel magára. Éles kontraszt érzékelhető az első és az utolsó nap között.
Szeptemberi haladásom olyan volt, mint egy népmese. Az elején eléggé úgy tűnt, hogy vesztésre állok, majd a végén azért csak nyertem. A hónapom nagy részét a Mesemaraton CAL horgolóknak szóló eseményem töltötte ki, így a horgolásra szánható időm jelentősen csökkent. Viszont mikor végre mindenféle lemaradásomat be tudtam volna hozni, akkor meg jött az első ovis betegség – és természetesen csak mi felnőttek pukkantunk le benne. Így sajnos a csoportomban hirdetett maratont nem tudtam végigcsinálni, emlékeim szerint félig sikerült csak. A hónap nagy részét – összesen 18 napot – szeptember utolsó 3 napjában horgoltam meg sebtében, hogy napra kész lehessek október elsején. Nagy motivációt jelent továbbra is a csoport, hogy tudom, mások is küzdenek a lemaradással, így remélem ösztönzőleg hat majd a motiváltságom rájuk is!
Ismét fonalvásárlásra került sor a hónapban több alkalommal is. Nagy sajnálatomra a legsötétebb lila gombócból kellett még egyet vennem, hogy meg tudjam horgolni az utolsó sorokat vele. Számomra igazán döbbenet, hogy eredetileg egy gombolyaggal terveztem, végül a harmadik megvásárlására is sor került. Ez is mutatja mennyire meleg is volt ez a nyár. Mindemellett a hóvégi jó idő meghozta a lilásrózsaszínre a keresletet, így abból is szükséges volt beszerezni. Remélem az utolsó három színnel nem kell idén horgolnom többet és nem csak azért mert a nyáron kissé megcsömörlöttem a lilától, hanem bízom benne, hogy igazán kellemes őszi idő vár ránk!
2024. október
Októberben beköszöntött a kellemes őszi időjárás és ez a takaróm színein is jól tükröződött. Ebben a hónapban nagyjából 14 fok körül mozgott az átlag hőmérséklet, csak néhol törte meg a sötét rózsaszín sorokat a lila vagy a világos rózsaszín. Én bíztam benne, hogy a világos rózsaszínt többször kell majd használnom ebben a hónapban, de sajnos tévednem kellett és a sötétebb rózsaszín dominál. Ami feltűnt ebben a hónapban, hogy elég kevés csapadék érkezett, ha jött is egy front, az majdhogynem szárazon vonult át.
Októberi haladásom sem úgy alakult, ahogy azt terveztem. Az elején nagy volt még a lendület, egész jól haladtam, azonban a hónap végére egy jó 15 napos lemaradást hagytam magam mögött. Ennek a pótlására is várni kellett, ugyanis a sötétebb rózsaszín fonalból szükségem lett még egy gombolyagra, így az utánrendelés miatt váratott magára a befejezés egészen máig (2024.11.08). A maradton némileg segített egyébként a lemaradásom behozására, de most a zűrös mindennapok miatt sajnos ez sem volt elegendő.
Azonban a hónapban elkezdtem tervezgetni az új takaró(i)mat, sokszor nézegetek különféle mintát, merítek inspirációt mások takaróiból és sokszor csodákat lehet találni! Azt már eldöntöttem, hogy ezzel a plüss fonallal inkább nem készítek még egy takarót. Nagyon macerás a szálak eldolgozása, és nekem ez ront az élvezeti értéken. Akinek viszont van ideje rá és türelme, szívből ajánlom, mivel irtó puha lesz és a színek káprázatosak! A hónapban a fűtési szezon beköszöntével örültem, hogy ez alá a pihe-puha színes csoda alá kucorodhattam, míg horgoltam.








Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.






Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.
2024. november
Sajnos a novemberi beszámolót személyes okok miatt csak jóval később tudtam megírni, mint ahogy elkészült ennek a hónapnak a takaró része. Ebben a hónapban megkaptuk a várva várt lehűlést, ami szuperül kirajzolódott a takarón is! A hó elejei sorokon még a rózsaszín dominált, és a langyos időjárás, amit már egy-egy hűvösebb nap tarkított a tört fehér soraival. Ezt követően beköszöntött az igazi hideg ősz, és a világoszöld szín vette át a dominanciát. Ez azt jelenti, hogy napokon keresztül 4 fok alatti volt az átlaghőmérséklet, így elég didergős napokat élhettünk át. Ezt pár törtfehér sor tette színesebbé, és hónap végére azért megsűrűsödtek az enyhébb napok, amit a világos rózsaszín sorok is jeleznek a takaróban.
Számomra kifejezetten boldogság volt, hogy ennyi hideg szín került a takarómba, már tartottam tőle, hogy sosem érkeznek el a hidegebb napok.
A hónap elején nagy lendülettel indultam, aztán sajnos elfogyatkozott, így ismét hónap végéhez közeledve, szinte egyben horgoltam meg a lemaradásomat. Végül a nagy adventi hajrában teljesen elmaradtam ennek a cikkrészletnek a megírásával, de a takaróm horgolásával is, amit a decemberi fejezetnél mutatok be majd.
Novemberben kellett a takarómhoz venni még pár gombolyagot, mivel a menta/világos zöld szín és a törtfehér erősen megfogyatkozott a hűvös napokban.
2024. december
Decemberben mondhatni beköszöntött az igazi tél. Szerintem évek óta nem volt példa ilyen hideg decemberre, legalábbis az emlékeim szerint. Megkaptam a kívánt csípős hideget, sőt Karácsonykor még a havat is, amire aztán végképp nem emlékszem, hogy mikor volt itt ilyen Pécsett, mióta itt élek. Pedig az már vagy 15 éves távlatot öltel fel. Az átlaghőmérséklet tartósan 8, de inkább 4 fok alatti volt, egy nap sem kúszott bele a takaróm a melegebb színekbe, ami szerintem csodaszámba megy. Ilyenre nem volt példa a takarómban egy téli hónapban sem. Külön öröm és szilveszteri csodának éltem meg, hogy belekerülhetett a legsötétebb zöld a takarómba, és mindezt az utolsó napon! Ez volt az a szín amit a legkevesebbet használtam, és őszintén megvallva nem is számítottam rá, hogy fogom már használni ezt idén. Szóval ez a december, ha más téren nem is, de elég idillire sikeredett.
A decemberi haladásom olyan volt mint ahogy az előtte lévő időszakban. Sajnos a nagy adventi, karácsonyi ajándék beszerzős hajszában nem tudtam időt szánni nem csak a takarómra, de magára a horgolásra sem nagyon. Nyilván mardosott a dolog, hogy pont a kihívás utolsó részében fogok ellustulni és elmaradni, közben nyugtatott a gondolat, hogy nem ez lesz az első hónap, amikor egyben hozom be a lemaradásomat. Szerencsére ez így is lett, és Karácsony napjai alatt megajándékoztam magam ezzel a fajta kikapcsolódással és pihenéssel, hogy hangoskönyvet hallgatva meghorgoltam a takaróm hiányzó sorait. Boldogsággal töltött el, hogy szilveszterkor már csak azt az egy sort kellett hozzá horgolnom, az aznapot, az külön öröm volt, ahogy írtam, hogy ezt a legsötétebb zölddel tehettem meg.
Az ünnepek előtt már beszereztem 2 gombolyagnyi fehér fonalat, amivel a szegélyét fogom meghorgolni, és befejezni ezt a csodás kalandot és egyben hatalamas kihívást. Őszintén megvallva, míg év közben sokszor szenvedtem a haladással és a kitartás fenntartásával, mégis így a végére elég nosztalgikus állapotba kerültem és nem akaródzik az a szegély elkészülni. Pedig nagyon reflektál az egész évemre ez a kihívás: rengeteg minden változott meg az életemben, volt hideg is és meleg is, feszegettem a határaimat és volt hogy régi félelmemet tudtam legyűrni. Mindemellett a lezárások éve is volt és bízom benne, hogy 2025. már egy fényesebb jövő felé vezet engem majd. A cikk lezárásaképp majd mutatni fogom a kész takaró fotóit és a szegély készítésének tapasztalatait is.





Fotók: Novák-Szabó Rebeka e.v.